Pici humanoidrobotok a jövő okostelefonjai

2017. június 05. 09:30

Tomotaka Takahashi a japán robotika egyik legismertebb képviselője, a Tokió Egyetem tanára, a kiotói Robo-Garage alapítója 1999 óta fejleszt emberszerű, humanoid gépeket. Ugyan épített már 3,5 méter magas, 2,5 méter széles „monstrumot” is, de nagyobb fantáziát lát a kisebb robotokban. Oszakai csapatával többször nyert robot-világkupát, egyik teremtményét, Kirobót kilőtték a világűrbe, a Kyosho játékgyártóval közösen készített Manoi humanoidsorozat komoly kereskedelmi sikernek bizonyult. A világhírű robotikus a június 1. és 3. közötti jövőfesztiválon, a Brain Bar Budapesten tartott előadást és bemutatót követően nyilatkozott a Mandinernek.

2017. június 05. 09:30
Admin

A 20. századi japán populáris kultúra egyik ikonikus hőse, Astroboy, Osamu Tezuka mangasorozatának többször televízióra adaptált animációs darabok androidhőse inspirálta munkáit. Mit gondol a japán mangák, animék, filmek stb. robotábrázolásáról?

Hatalmas a különbség az amerikai és a japán megközelítés között. A legtöbb hollywoodi film ellenségként, szörnyekként kezeli a robotokat, ezzel szemben a japán képregényekben, animációs filmekben ők a barátaink. Ezek az alkotások sokat segítenek nekünk, kutatóknak és fejlesztőknek. A japán művészek és mérnökök pozitívan látják jövőnket a robotokkal. De nemcsak az animék, filmek vannak komoly hatással a munkáimra, hanem más művészetek, például a zene, vagy mechanikus termékek is. Más kultúrák úgyszintén. Itt is azért vagyok, hogy új inspirációt nyerjek magyar városoktól és emberektől.

Köze van ennek a vallási hagyományhoz, sintoizmushoz, buddhizmushoz és a hagyományos japán kultúrához?

Szerintem nincs. Egyesek ugyan összekapcsolják a vallásokkal, de úgy gondolom, hogy ez félreértés. A buddhizmussal sincs kapcsolat. Egyszerűen csak az egyre többek által értett és szeretett japán populáris kultúráról van szó. Egyébként Európában és Japánban is régóta építenek óraműszerű mechanikus szerkezeteket, automatákat. Egyik sem magyarázható a vallással, ezen a téren nincs különbség Európa és Japán között. Mindenhol egyformán megbecsülik ezeket a pontos gépeket. Ugyanakkor talán erősebben vonzódunk a játékokhoz, emberalakú babákhoz. Ezért nem is ártunk nekik, nem vágjuk le például a babák fejét. Az emberhez és az állatokhoz hasonló szerkezeteket is élőlényekként kezeljük.

Miben látja a japán, az amerikai és az európai robotika közötti nagyon markáns különbségeket?

Tényleg jelentős a különbség. Először is az amerikaiak és a kínaiak nagyobb hangsúlyt fektetnek a mesterséges intelligenciára, szoftverre. Japánban inkább a mechanikus oldallal, a hardverrel foglalkozunk. Persze a szoftverrel is, de a hardver nagyon fontos. Ezért vagyunk jók a robotikában.

Miért annyira erősek a japánok humanoid robotok fejlesztésében?

Egyrészt a kultúránk miatt, másrészt mert jók vagyunk precíziós gépek építésében. Szóval mind a kultúránk, mind a technológiánk miatt.

A belénk sulykolt hollywoodi kliséken kívül mi az oka, hogy Japán sokkal befogadóbb a robotokkal szemben, mint a nyugati világ?

Két aspektusról beszélhetek. Egyrészt pozitív érzéseink vannak a robotokkal kapcsolatban, senki nem aggódik a jövőjük miatt, egészen optimista a róluk kialakított jövőképünk. Ugyanakkor van egy másik, a japán személyiségben gyökerező oldal is. Az amerikaiak türelmetlenebbek, hamarabb akarják az újat. Mi, japánok inkább kivárjuk, hogy a technológiák fejlettebbek és az árak racionálisabbak legyenek. Ez jó is, rossz is. Ezért sem olyan nagy még a japán robotpiac.

Mikor kezdett el robotokat fejleszteni?

Ötéves koromban olvastam az Astroboyt, és eldöntöttem, hogy alkotok valami egyszerűt. Aztán egyetemistaként kezdtem valódi robotokat építeni. Természetesen már az első is humanoid volt, klasszikus japán animekarakterekről, a gundamokról mintáztam a műanyag katonai modellt. Távirányítva működött, ment, ő volt pályafutásom első robotja. Aztán beindult a robotgyártás, sok és különféle, de főként humanoid robotot készítettem. Általában kicsiket.

Miért gondolja, hogy a kicsi robotok érdekesebbek a nagyobbaknál?

Egyszerű oka van. A humanoid robotok formájuk miatt nem alkalmasak fizikai feladatok végzésére, csak kommunikációra valók. Erősnek kell lenniük ahhoz, hogy dolgozzanak, harcoljanak. De lehetnek kicsik és gyengék is, ráadásul ezek az utóbbiak biztonságosabbak is. Egy nagy robot könnyebben megsérül, könnyebben okoz sérüléseket embereknek. A kicsik kevésbé.

Mit gondol humanoid robotjai jövőjéről?

A kommunikáció lesz a jövőjük, pici kommunikációs robotok lesznek. A robotok jövője egybekapcsolódik az okostelefonokéval, az okostelefon jövője a robotika. Öt éven belül véget ér az okostelefonok kora, kommunikáló mobil robotok lépnek a helyükre. Ők jelentik a következő nagy váltást. De ne robotikaforradalomra, hanem lépésről lépésre bekövetkező változásokra gondoljon. Az okostelefont ma egyfajta társként használjuk, viszont semmiféle mentális vagy érzelmi ragaszkodás nincs bennünk irántuk. Viszont, ha humanoid formájuk és emberibb tulajdonságaik lesznek, jobban fogunk kötődni hozzájuk.

De ahhoz több mesterséges intelligenciát is kell beléjük tenni…

Igen, de sok kutatás is folyik ezen a téren. Engem inkább a mechanikus, a hardveroldal érdekel. A mesterséges intelligenciával és a szoftverrel mások, többen foglalkoznak a cégnél, ők dolgoznak azon, hogy robotjaink okosabbak legyenek.

Kapcsolódó cikkek

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik