Gondok

Ingatlanspekulánsoktól féltik a Balaton-parti szőlőket a helyi borászok

2017. január 30. 11:05
A helyi bortermelők szerint az ingatlanspekulánsok és az ültetvények elöregedése miatt veszélyben vannak a Balaton északi partjának szőlőterületei, ami a balatoni tájat is veszélyezteti. A borászok szerint a szőlő alacsony felvásárlási ára is komoly gond.

A tóra néző dűlők jelentős része veszélyben van az északi parton, sok az elöregedett, gondozatlan, gazos szőlőterület, hívta fel a figyelmet Kovács Tamás, a csopaki Szent Donát Birtok vezetője, a Csopaki Kódex titkára az Olaszrizling Szerintünk találkozón szombaton, Csopakon. Jásdi István, a csopaki Jásdi Pince vezetője, a Csopaki Kódex tagja hangsúlyozta: az északi part legfontosabb látványelemei a szőlők, ezek azonban a tóra néző lejtőkön találhatók, amelyek az ingatlanfejlesztők célpontjai.

Alig volt újratelepítés

Segíthetne a problémán, ha a szőlőrekonstrukciós támogatásokból több jutna a kiváló észak-balatoni területekre, jegyezte meg Jásdi, hozzátéve: hiába zajlanak nagyszabású borászati beruházások a Balaton környékén, ha az újonnan létrehozott óriáspincékbe nem nagyon kerül szőlő. A borász emlékeztetett arra, hogy 1990 óta legfeljebb néhány száz hektár szőlőt telepítettek újra, így becslése szerint az észak-balatoni ültetvények legalább 70 százaléka elöregedett, és a következő években eltűnhet.

Ambrus Tibor, Csopak polgármestere felidézte, hogy a településen száz éve még szinte mindenhol szőlőtermesztés folyt, mikor azonban a tömegturizmus célpontja lett a Balaton, a belterületi szőlőket beépítették, a kárpótlás időszakákban pedig a külterületi szőlők is pusztulásnak indultak. Csopak az elsők között szigorította rendezési tervét, a tulajdoni lapokra már bejegyzik a szőlőművelési kötelezettséget, két éve pedig bevezették a gondozatlan területekre kivetett földadót, mondta.

Az önkormányzatnak is vannak gondjai

Az önkormányzat is nehezen szerez azonban érvényt saját rendelkezéseinek: Csopak jelenleg 40-50 perben harcol a művelési kötelezettség betartatásáért, a szántóvá nyilvánítások ellen és a zártkertből kivonások megakadályozásért. Minden erőfeszítés ellenére várhatóan a szőlők 20-30 százaléka mégis el fog tűnni Csopakon is, vélekedett Ambrus Tibor. Laposa Bence badacsonyi bortermelő, a Balatoni Kör elnöke hozzáfűzte: kevés önkormányzat követi jelenleg Csopak példáját, ezért a tó környékének vezető borászatait, éttermeit tömörítő Balatoni Kör szabályozási csomag kidolgozását szorgalmazza, ami segítheti az önkormányzatokat a szőlőterületek védelmében.

Barabás Barna balatonfüredi borász, a Rizling Generáció tagja közölte, szakmai összefogásuk a balatonfüredi és zánkai körzetben méri fel a problémás területeket, és a hegyközséggel együtt próbálják kezelni a helyzetet. Istvándy Gergely badacsonyi borász felhívta a figyelmet arra, hogy az északi parton komoly problémát okoz a szőlő alacsony ára is, ilyen árak mellett ugyanis a szőlőművelés nem jövedelmező tevékenység.

Fair trade gondolat

Laposa Bence elmondása szerint ezért a tavaly indult BalatonBor közösségi projekt szabályzatába már bekerült a fair trade gondolat a minimum szőlőfelvásárlási ár bevezetésével, ami a fenntartható művelés elterjedéséhez is hozzájárulhat. Nemcsak a szőlőkről, hanem az egész balatoni tájról van szó, ami a régió lakóinak identitását alapjaiban érinti, hangoztatta a badacsonyi bortermelő. (MTI)

Összesen 7 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés