Ahány nyelv, annyifélék a Wikipédia tényei?

2016. december 15. 08:30

Teljesen más lehet ugyanannak a Wikipédia-szócikknek például az angol vagy a hindi változata. Egy új honlap földrajzi források alapján segít megállapítani, hogy melyik bejegyzés lehet hiteles, és melyik nem az.

2016. december 15. 08:30

A német Koblenz-Landau Egyetem kutatói által fejlesztett Wikiwhere honlap a szerkesztők nyelvi forrásai alapján segít a felhasználóknak megállapítani, hogy melyik Wikipédia-szócikkek elfogultak.

Szoftverük ugyanazon témákról különféle nyelveken írt, feltételezhetően különböző forrásoktól befolyásolt szócikkeket hasonlít össze. A nagyon eltérő források azt is jelenthetik, hogy ugyanazon szócikk az igazság teljesen más változatával ismerteti meg például az angolul, hindiül vagy oroszul olvasó felhasználót.

A Wikipédia botokkal korrigálja a rossz-szándékú szerkesztéseket, felcímkézi a potenciális gyűlöletbeszédet, viszont a szerkesztők lényegében bárhonnan bármilyen forrást felhasználhatnak. A Wikiwhere nyelv, IP-cím és legfelsőbb szintű tartomány (például a hu.wikipedia.orgban az org) alapján lokalizálja a forrást.

A források földrajzi alapon ugyan nem feltétlenül elfogultak, a Wikiwhere módszerével mindenesetre átfogóbb elemzés végezhető igazságtartalmukról.

„Sok elfogult szereplőnek egyáltalán nem érdeke, hogy legyen független forrásból származó semleges információ, és így a Wikipédia tényleg nagyon fontos szerepet játszhat” – nyilatkozta Shane Greenstein harvardi kutató.

Kapcsolódó cikkek

Összesen 27 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Miklós
2016. december 16. 12:50
A wikit politikai és történlmi kérdsekben valóban fenntartásokkal kell olvasni, az ügye mindig kényes ügy, akárki is írja a cikket. Egyéb témákban alapvető tájékoztatást nyújt, aztán lehet továbblépni. A forráskritika fontos tényezője kell hogy legyen a tájékozódásnak, így nem mindegy, hogy a hivatkozások a cikk alatt bulvárlapokhoz visznek-e vagy szakirodalomhoz. Emellett, a nyomtatott sajtó idejében is rengeteg kamu inormációkat tartalmazó lexikonféle került kiadásra - amikhez a MTA-nak nem volt köze. Az interneten megjelenő anyagokat pláne nem szakemberek lektorálják, így a wiki cikkeket sem - s ez független attól, hogy a cikk témaja milyen nyelven lenne autentikusnak nevezhető. Megnéztem ezt az analizátort, nem értékelhető számomra.
kaltran
2016. december 16. 09:06
És ez a Koblenz-Landau mi módon állapítja meg az elfogultság fokát, uram bocsá' tényét? A hírforrások sajna de való, minimum 20 %-ban hazudnak, buták, ferdítenek, tájékozatlanok, de elég sok a 100 %-os Görbe News is. Nincs mit tenni,csak azt amit az átkosban: a sorok között kell olvasni, vagy azt figyelni, miről NEM írnak. És már ez a gyönyörű új szókapcsolat: "potenciális gyűlöletbeszéd" is jelzi nekem a sorok közül (buhaha) honnan is fúj ennek a Koblenz-Landaunak a szele.
KannibálTatárÚr
2016. december 16. 09:06
"Kb mintha a kuruc infoból vagy a magyar időkből szeretném megtudni az szdsz történetét..." Fáj az igazság?
neutrino
2016. december 16. 08:31
leginkább
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik