Ezt üzeni Lázár Jánosnak a Balaton Habony Árpádja

2015. február 19. 14:09
Bátran kimondható: a Balaton szószólójaként és élenjáró stratégiai gondolkodójaként mostanra már nemzetközi szinten is magam mögött tudhatom a szakma támogatását, ami mellé már csak egy erős politikai akarat hiányzik: az Önöké.

„Nyílt levél a miniszterelnökséghez a Balatonért!


Tisztelt Lázár Miniszter Úr! Tisztelt Kormánytagok!

A Fidesz felelős politikai köreihez címzett nyílt tanácsadó levelemmel egy általam önkéntesen és önerőből menedzselt nemzeti ügyre kívánom felhívni a kormányzati és társadalmi figyelmet.

Elszánt marketingszakemberként kérek kormányzati mentőövet szárnyaim alá vett jóbarátomnak: a BALATONnak. Szakmai üzenetem pontos megértéséhez most az Önök fülébe is eleresztek egy marketingüvöltést a Balatonért, hogy rámutassak nemzeti büszkeségünk tarthatatlan helyzetére:

A Balaton évek óta pengeélen táncol, sodródik: nincs gazdája, irányítása, felelős vezetése, önkormányzata és saját költségvetése. Nincs önálló menedzsmentje, egységes Balaton-menedzselési terve, hozzáértő régiómarketingese, átfogó arculati és márkakoncepciója. Nincs olyan összbalatoni szervezet és régiós terv, ami szakmailag, stratégiailag egyaránt zsigerből érezné a Balatont és irányt tudna mutatni a változásokhoz. A turisztikai szolgáltatók és a tóparti önkormányzatok körében nincs gazdasági érdekazonosság, következésképpen nincs összefogás sem. Ezért látható jövőképe sincs a Balatonnak.

De van jó pénzért kinevezett miniszteri biztosa, aki ugye a Balaton kormányosa lenne, ám eddig még a hajóját se nagyon láttuk, mivel kerüli a szakmai ütközéseket, meg hát a veszprémi választás ügyeivel van kezdetektől elfoglalva.

Pedig a Balaton Barátai Márkaműhely alapítójaként szakmai és kormányzati körökben hónapok óta kongatom a harangot: a Balaton - ami e pillanatban is egy tárca és törvény nélküli gazdasági húzóágazat kivéreztetett igavonója, rosszul tartott fejőstehene, a nemzeti turizmus állatorvosi lova - bajban van!

Évről-évre romlik a versenyképessége, a vonzereje, az imázsa, a hírneve. Romlanak a mutatói is, a tendencia szerint az adriai magyar vendégéjszakák száma idén már meg fogja haladni a Balatonét. Ennél is riasztóbb, hogy a 2014-es vendégéjszakaszám-növekedés az összes hazai régió közül a Balatonnál volt a legalacsonyabb, így a régiók rangsorában a kilencedik, vagyis utolsó(!) helyre szorult mind a belföldi, mind a külföldi turizmus számait összehasonlítva.

Szakmai védőpajzs helyett hazugság lengi körül a Balatont, hamis statisztika-ferdítők és magyarázók, fiókba gyártó álstratégia-készítők évről-évre ismétlődő és megbukó hazugságai. Ennek köszönhetően a Balaton továbbra is egy kockázatos termék és erőtlen márka, ami szakmai-gazdasági jövőkép nélkül egyre kevesebbeknek biztosít megélhetést, egyre nehezebb feltételek mellett.

Szeptemberben kinevezett turisztikai helyettes-államtikár ide, balatoni miniszteri biztos oda: semmilyen nyilvánosan kidobolt és kikiáltott biztató, irányadó, felelős gondolat nincs ma a Balatonról (kivéve azt a Balatont földrajzilag is elcsatoló-újraosztó biztosi víziót, ami a politikai erővonalak mentén megálmodott Bakony-Balaton régió fizikai és szellemi központjaként már Veszprémet pozícionálná a Balaton új fővárosának). Pedig 2014 médiaszennyes tóparája az egész ország számára, így a szakmának, a politikának is fehéren-feketén megmutatta: a régiómarketing lebénult, a tókommunikáció mostanra kritikussá vált. Olyannyira, hogy ma már a kritikusok gondolkodnak a felelősök helyett a megoldáson. Gazdát keresnek a Balatonnak, a problémáknak, szakmai és civil összefogást kezdeményeznek a változásokért.

Mivel jövőbe látó régiómarketinges stratégiaalkotásra sem a most csírázó balatoni TDM szervezetek és szövetség, sem az állami tómarketinges leányegylet még nem alkalmas, ezért segítségképpen pár barátommal Adria-marketinges tapasztalataink alapján dobunk mentőövet a Balatonnak és tartunk fenn marketinges ingyenkonyhát, ami ontja a változáshozó jó gondolatokat, eddig is számos tómentő recepttel, stratégiai iránymutatással szolgált a szakma és a média felé. De az ingyenebédnek holnaptól vége.

A szakállamtitkárság és kormánytagok is figyelemmel követik a Balatonért tett erőfeszítéseimet, amiről folyamatosan tájékoztatva vannak. Ennek ellenére meggyőződésem, hogy az állam – teljes szakmai süketség mellett – tudatosan tartja magát távol a problémától. Üres szólamokon és bedobott programocskákon túl, nincs valós, hathatós és fenntartható módon történő állami szerepvállalás. A kormányzati felelősök partnerségi kezdeményezéseink elől is kitérnek csak azért, mert zavaró számukra, hogy a független Balaton Márkaműhely létrejötte valójában a Magyar Turizmus Zrt., illetve a nem létező turizmuspolitika és turizmusirányítás közös szakmai kudarcának a terméke.

Pedig nincs más a szakmában, aki jobban értené a problémakört és élesebben látná az utat, a Balaton megoldóképletét. Bátran kimondható: a Balaton szószólójaként és élenjáró stratégiai gondolkodójaként mostanra már nemzetközi szinten is magam mögött tudhatom a szakma támogatását, ami mellé már csak egy erős politikai akarat hiányzik: az Önöké.

Tény: a Balaton ma egy csúnyán sorsára hagyott nemzeti vállalkozás, és pont úgy is működik, mint ahol hozzá nem értő kisrészvényesek (önkormányzatok) menedzselnek egy bukdácsoló, irányítás nélküli céget: pengeélen táncol.

Közös cél lenne, hogy mielőbb felálljon végre egy ütőképes Balaton-menedzsment, amiben gazdátlan feladatok sokaságát felkarolva márkaműhelyünkkel szívesen vállalok segítő szerepet. Ehhez kérem támogató együttműködésüket a Balaton nevében! Köszönöm!

Üdvözlettel és barátsággal,

Máté József
a Balaton Habony Árpádja”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 16 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Még egy megváltó...

Tény, hogy a Balaton amióta az eszemet tudom, időnként, hangsúlyozom időnként az állam érdeklődésének a középpontjába kerül, akkor vesznek az illetékesek egy nagy levegőt és születnek nagy elhatározások, de a háború utáni időkben még igazi koncepción alapuló fejlesztés nem történt.
Az egész régió csak sodródik. Tőkét senki sem hoz és félő, hogy ha így megy tovább, végképp elveszíti a tó azt a kevés potenciális versenyképességét is, ami még fellendíthető lenne.

Pénz nélkül ez persze nem megy. És ehhez nagyon sok pénz kell, hogy ha nem is az Adria, amely helyzeti előnnyel bír, amely más kategória, de egy Garda tó befogható legyen.

Én nem ismerem ezt az embert, de ez a hang nem a minél rosszabb, annál jobb álláspont hangja, talán nem ártana odafigyelni.

körbe lebontani mindent a parttól 20-50 méterre

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés