Alkotmánybírósághoz fordul a káptalantóti piac üzemeltetője

2013. december 28. 15:11
Az Alkotmánybírósághoz fordult Harmathy Ildikó, a káptalantóti termelői piac tulajdonos-üzemeltetője, kezdeményezve, hogy a testület korrigálja állásfoglalását, amely szerint a termőföld nem amortizálódik és korlátlan ideig használható.

Harmathy Ildikó arról tájékoztatta azt MTI-t, hogy a napokban tett beadványában kifogásolta az Ab egyik határozatának megfogalmazását, amely szerint „a termőföldnek egy országon belüli mennyisége adott, nem növelhető. A rendelkezésre álló föld viszont korlátlan ideig használható, nem amortizálódik. Szerinte ezen az elven alapulnak mind a termőföldről, mind a természetvédelemről rendelkező törvények, amelyek emiatt nem a valós értékrendhez igazodnak. A Veszprém megyei település termelői piacának üzemeltetője szerint a termőföld aranykorona-értéke helyett a valós ökológiai állapotnak megfelelő értéket kellene nyilvántartani a telekkönyvben.

Szerinte a természetvédelem félresiklott jogszabályi háttere vezetett a káptalantóti termelői piac körül évek óta zajló, máig lezáratlan vitához is. A hét éve működő piac vezetője természetkárosítás bűncselekménye miatt sorra kapja a bírságokat, és bűnvádi eljárás is indult ellene. Ennek oka, hogy a tulajdonában lévő, a telekkönyvben szántóként nyilvántartott, a valóságban 23 éve nem szántott területen heti 8 órában termelői piacot üzemeltet. A hatóságok arra kötelezték, hogy állítsa vissza a falu határában lévő terület eredeti állapotát szántóként, mivel a hatályos törvények értelmében piac nem kaphat működési engedélyt mezőgazdasági besorolású területen.

A tulajdonos-üzemeltető szerint a természet szempontjából ökológiailag értékesebb a föld hasznosítása piacként, hiszen gyep fedi a területet, a társadalmi hasznossága pedig még ennyire sem vitatható, hiszen egy ember helyett csaknem száz kistermelő megélhetését biztosítja. Harmathy Ildikó álláspontja szerint az EU agrártámogatási rendszerének is az a célja, hogy a termőföld rohamos pusztulását lassítsák az egyre kíméletesebb gazdálkodással. Szerinte a jelenlegi, hibás szabályozás veszélyezteti Magyarország jövőbeni lehetőségeit azzal, hogy amortizálhatatlannak tekinti a földet.

Hangsúlyozta, a kérdés messze túlmutat a káptalantóti piac ügyén, hiszen a termőföld rendeltetésszerű, biológiai használata mindenkinek érdeke. A termőföldpusztítás árát pedig jelenleg nem az fizeti, aki okozza, hanem a társadalom egésze, egészségben vagy a környezetszennyezés mentesítésére költve, jelentette ki a termelői piac vezetője.

Összesen 24 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ekkora baromságot!

Ha egy kalmárnőnek eszébe jut, hogy az ő bevétele megkívánja, akkor módosítsák hozzá az Alkotmányt és az agrártudományt.

Ha kell, be is mutatja, hgy kell leamortizálni a termőföldeket.

Ugyan 1100 éve használjuk, értékvesztés nélkül, mi az neki.

Nagyon sőtétszőke szegényke.

Éppen erről szóltam. A termőföld értékét évszázadok óta aranykorona értéken tartják nyilván. Ez az értékmérő.

És akkor jön egy kalmárcsaj, és előadja, hogy az ő kénykedve és kasszája szerint változtassák meg az értékmérőt, ha kell az Alkotmáénybíróság határozatát is.

A méterrudat nem kellene hozzá igazítani? Vagy a grammot az eszéhez, a színskálát a haja színéhez?

Ezt volt képes kitalálni:

"a természet szempontjából ökológiailag értékesebb a föld hasznosítása piacként"

Erről az abszurd ötletről szól az egész történet.

Mondjuk törvényt már módosítottak a cimbik kedvéért...

Na igen. Brüsszelben már dörzsölik tenyerüket, mert szerintük is szinte ipari termék a termőföld.

Részben igaza van a hölgynek, részben nem. A földnek értéke van és ezt határozták meg anno aranykorona értékben az adófizetésnél, amely ténylegesen aranykorona forintot jelentet és ezt be kellett fizetni a kincstárba. Ez az értékmérő eszköz azonban már ténylegesen nem fejezi ki az ingatlan értékét, mert megváltozhatott a művelési ág (rétből, legelőből erdő, szántóföld lett vagy fordítva. A föld elveszthette termőképességét is, mert például az eső lemosta a termőtalajt. Az átminősítés és a földhivatali átvezetés azonban a tulajdonos feladata, mint ahogy a művelési ágból való kivonása is.


Az aranykorona érték történetét, használatát talán a következő írás érhetően elmagyarázza.

Az erdő és mezőgazdasági művelés alatt álló területek értékének kifejezésére szolgáló mérőszám. Eredendően a földadót szolgálta, azt fejezte ki, hogy adott földterület után mennyi adót kell fizetni. Ha valakinek pl. 12,6 Ak (aranykorona). értékű földje volt, akkor bizony ennyit be kellett évente fizetnie a kincstárba.

"Az aranykorona érték meghatározása egy bonyolult eljárás, amely során figyelembe vették a föld termőképességét, tehát nem volt mindegy hogy kinek hol van a földje. A "községekben" községi mintatereket alakítottak ki, amely földekre meghatározták a talaj termőképességét, legyen az szántó, erdő, nádas, vagy rét, vagy legelő stb. Aztán a többi földet a környezetben ezekhez hasonlítva szintén besorolták valamilyen értékkel.

A földterületek művelési ágakba (szántó, rét, erdő, legelő stb.) vannak osztva, azon belül, pedig minőségi osztályokba. Egy-egy ilyen minőségi osztályhoz az adott területen tartozik egy mérőszám, az aranykorona érték. Eredetileg az aranykorona értékek "magyar hold" mértékegységhez vannak megadva, abban a rendszerben szép kerek számok. Ma viszont már hektárban mérünk, és az átszámításnál ezek már igen csak tört értékek lettek, két tizedesjegyre megadva. Minden földrészletnek így meg van adva az értéke, és ezen belül aztán a tulajdonosok ezen is osztozkodhatnak. Persze, ha több minőségi osztály van egy területen, még az is előfordulhat, hagy valaki a nagy tábla egyik felén kétszer akkora földet kap az osztozásnál, mint a másik felén, holott egyforma aranykorona értékük van. Aztán az is megeshet, hogy a föld termőképessége már alig különbözik egymástól, itt vagy a másik részen.

Ezek az értékek néhol igen torzak. Sokszor már köszönőviszonyban is alig vannak a föld mostani értékével. Azóta sok változás történt, és ez azt nem követi. 1850 óta szinte minden maradt a régiben. Volt egy kísérlet kiváltani az aranykorona rendszert az un. "100 pontos földértékelési" rendszerrel, ami sokkal korszerűbb volt, és főleg igazságosabb, de ennek hatalmas munkával elkészült munkarészeit az Antall kormány kárpótlási bohózatával egyidejűleg szétverték."
Forrás: http://www.geotronic.hu/inform..

LOL
Mennyi kataszteren gazdálkodsz?
(Csendben jegyzem meg; Egyetértek azzal amit írsz.)

Már az írás elolvasásakor az első gondolatom az volt, hogy személyesen is ismerem a hölgyet és nagyon kedvező benyomásaim vannak, de konkrétan nem emlékeztem rá, hogy honnan. Az internet segítségével megtaláltam az életrajzát és kivilágosodott. Az első hozzászólásomon azonban nem kívánok változtatni, mert abban írtakat igaznak, valósnak tartom. A konkrét témához sem tudok hozzászólni, mert részleteket nem ismerek. Egyre azonban jól emlékszem. Nagy tudású, kedves hölgyről van szó, akinek komoly elképzelései voltak a megvalósításra és végrehajtásra, de valami hiba mindig becsúszott, annak ellenére, hogy nagyon széles területen képzett. Szerintem most is ilyen lehet, s biztos vagyok benne, hogy lenne, van megoldás. Talán ha közelebb lenne még segíteni is tudnék. Lehet, hogy a honlapján keresztül felkeresem.

Nos igen! A honlapja. Akit érdekel az agrárgazdaság javaslom felkeresni a honlapját, kiemelve az egyik írását, melynek címe; Összefoglaló elemzés a magyar agrárium állapotáról
Az írás ezen a linken érhető el; http://tisztavizet.lapunk.hu/?..

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés