Emiatt öregszik meg a testünk – egy friss tanulmány szerint kiemelt jelentőséggel bírhat az emberi bélflóra egészsége

A legfrissebb kutatási eredmények azt sugallják, hogy a gyulladást okozó baktériumok jelenléte a szervezetben összefüggésbe hozható a felgyorsult öregedéssel és a gyengébb erőnléti teljesítménnyel. Mint az Euronews Next írása is rámutat: az emberi bélrendszer összetett ökoszisztéma, amely olyan mikroorganizmusok trillióinak ad otthont, amelyek létfontosságú szerepet játszanak egészségünk fenntartásában. 

A lap szemlézte a Developmental Cognitive Neuroscience című folyóiratban közzétett tanulmányt is, mely szerint a belekben élő mikrobák nemcsak a fizikai állapotunkra hatnak ki, ráadásul mint kiderült: a kutatásnak magyar vonatkozásai vannak. Mint írják: „a Magyar Testnevelési- és Sporttudományi Egyetem kutatócsoportjának felfedezései új lehetőségeket nyitnak meg a probiotikumok erejének hasznosítására az egészség és a hosszú élet elősegítése érdekében” – idézte az Euronew Next Radak Zsolt professzort, a tanulmány vezető szerzőjét. 

ami végső soron hatással lehet az egészségünkre és arra, miként öregszünk. Míg az epigenetikai markerekről a tanulmány úgy fogalmazott, hogy ezek lehetővé teszik a tudósok számára, hogy mérjék a sejtszintű hanyatlást, ami egy pillanatfelvételt ad „epigenetikai óránkról” vagy a már említett „biológiai életkorunkról” – teszik hozzá.

Minél több a gyulladásos baktérium, annál gyorsabban öregszünk

„Vizsgálataink során rájöttünk, hogy a gyulladást okozó baktériumok valójában felgyorsítják az öregedési folyamatot: tehát 

 – magyarázta a professzor az Euronews Nextnek, hozzátéve, hogy a felgyorsult öregedés „azt jelenti, hogy idősebb vagy, mint a kronológiai életkorod”.

Az evezősök bélmikrobiomjában jelen lévő specifikus baktériumok elemzésekor a kutatók azt találták, hogy a gyulladáscsökkentő baktériumok magasabb szintje összefüggött a jobb fittségi mutatókkal és az öregedés lassabb ütemével. Ezzel szemben a gyulladáskeltő baktériumok jelenlétét a fittségi teszteken nyújtott gyengébb teljesítménnyel hozták összefüggésbe.

A sportolók 38 és 84 év közöttiek voltak, és részt vettek a 2019-es világversenyen, amelyet kifejezetten a masters evezősök számára szerveztek.
„Az eredmények arra utalnak, hogy a bélbaktériumok, a gyulladás, a fittség és az öregedési folyamat között alapvető kapcsolat van, ami megkérdőjelezi azt az általános feltételezést, hogy a több baktérium egyszerűen jobb egészséget jelent” – mutatott rá Radak professzor.

A tanulmány azonban nem állapított meg az ok-okozati összefüggést. Könnyen lehet, hogy a sportolók feltehetően egészségesebb táplálkozása pozitívan befolyásolja a bélrendszerükben lévő jótékony baktériumok mennyiségét.

Azonban „ezek a baktériumok nem állnak összefüggésben a kronológiai öregedéssel. Úgy vélem ez elég érdekes megfigyelés, mert ez azt jelenti, hogy ezek a baktériumok valójában a DNS-metilációs öregedésben [epigenetikus öregedés] vesznek részt” – mondta.

„Úgy gondolom, hogy ezek az eredmények azért fontosak, mert először azonosítanunk kell az összefüggéseket. Aztán persze, ha ezt meg tudjuk erősíteni, a következő lépés az, hogy kezeljük a gyulladáskeltő baktériumok tútengését, és olyan ’módosításokat’ végezzünk a bélmikrobiomban, amelyek talán lehetővé teszik az öregedés lassítását és az egészségesebb életet” – fogalmazott.

Eközben egy másik vizsgálaton is dolgoznak 60, 25 és 102 év közötti olimpiai bajnokok bevonásával, amelynek célja, hogy feltárják a korai, magasszintű fizikai aktivitás hatását az öregedési folyamatra.

Az előzetes eredmények már kimutatták, hogy az élsportolók epigenetikai életkora fiatalabb, mint a kronológiai életkoruk – nyilatkozta a profeszor az Euronews Next-nek.

Nyitókép: Pixabay/Alicia Harper