A TV Maci nemzeti ikonnak számít, lehetetlen eltüntetni a képernyőkről és még az űrben is járt. „Portrénk” a hatvan éve képernyőkre került mesefiguráról!
Több nemzedéknyi közös élmény a TV Maci: épp hatvan éve, 1963. április 15-én jelent meg a Magyar Televízióban, ahol az Esti mese szignálfilmje volt és maradt évtizedekig. Mit tudott ez a maci, amitől generációk legalapvetőbb emlékei közé tartozik? Jókor volt jó helyen? Jó volt a reklámja? Nem voltak versenytársai? Nézzük az alapokat és a kulisszatitkokat!
Kellene egy filmecske – Maci és a riválisok
A történet az 1960-as évek elején indult, amikor is a Magyar Televízióban még csupán esti mesét olvastak fel a gyerekeknek, mindenféle sallang nélkül. Egyszer csak a szerkesztőség gondolt egy merészet:
Fontos tudni, hogy a tévé gyermekosztálya a megalakulásától kezdve közvetített és készített bábjátékokat, gondoljunk csak a Futrinka utcára vagy a Mazsolára. Ezen tapasztalatok alapján a szerkesztők rájöttek, hogy a báb kiválóan használható a televízióban, hiszen kiváló szórakoztató, nevelő eszköz.
Mráv Noémi írja a maciról szóló alapos és megvilágító tanulmányában: „A televíziós bábműsorok eltérnek a színházi előadásokéitól. Az alapvető eltérés sajátosságai a következők: a bábu mozgását nem korlátozza színpad, paraván; a bábu és környezete között közvetlenebbé, életszerűbbé válik a kapcsolat;
a tévé közel hozza a bábut a gyermekhez,
és nem utolsósorban meg tudja bontani azt az egysíkú szemléletet, ahogyan a színházban ülő néző látja a bábelőadást. Ám a bábunak a tévében sokkal karakterisztikusabbnak kell lennie, mint a színházban, hogy jellemét kifejező külseje nagyobb hatást tudjon gyakorolni a nézőre. Ezáltal a báb élvezhetőbbé, a műsor hatásosabbá válik. Nem utolsósorban pedig a bábműsorok hanghatását is tökéletesíteni tudja a televízió.”
Persze nem a maci volt az egyetlen főcím-kísérlet, íme, a felmerült variációk:
1. A Fogmosó mackó
2. Gombócka vagy Gombóc tündér
3. A Fogócska
4. Göncölszekér
5. Fáni boszorkány
6. Tv-Bébi
A mesefőcímek közül aztán a közönségnek kellett volna kiválasztania, melyik legyen az állandó figura, tudjuk meg. Mackónk végül mindent vitt, leradírozta a vetélytársakat!
De nézzük röviden a többieket: a Gombóc tündér elkészült, még külön sorozatot is készítettek vele, egy ideig felváltva vetítették a macival, de annak népszerűségét nem sikerült megtörnie. A Fogócskában egy egér-, egy cica- és egy kutyusbáb kergette volna egymást, majd az egér bekapcsolja a tévét, a mesehallgatás után pedig egy közös kosárban alszanak el. A Göncölszekér-főcím egy csillagos, színpadi függöny széthúzásával kezdődött volna, ezután indult volna a mese, majd a végén összehúzzák a függönyt: a függönyön aztán a Göncöl hét csillaga összekötődik, és olyan szekért formál, amelybe fáradt babák, mackók, labdák másznak be, és indulnak pihenni. A boszorkány történetében egy gyerekkéz rakosgatta volna az építőkockákat, gyöngyöket, de egy kis kölyökkutya mindent felborít, szétszór. A mese végén a könyvből előlépő boszorkány dolga lett volna összesöpörni mindezt.
A kissé futurisztikus Tv-Bébi egy kisképernyős tévékészülékről szólt volna
(ő a főhős, alias Tv-Bébi), aki nagyképernyős mamája válláról veszi le a gondokat. Amíg a nagyképernyős anyuka mosogat, a bébitévé megtisztítja képernyőjét, összerakja játékait, majd amíg a mama mosogat, bekapcsolja magát a hálózatba, és vetíteni kezdi az esti mesét.
„Szép álmokat, gyerekek!”
Elkészült tehát a főcím egy mackóval, aki este lefürdik, megmossa a fogát, megnézi az esti mesét, majd elmegy aludni. „Szép álmokat, gyerekek!” – ezzel a címmel kezdődött a műsor, amivel az akkor még fekete-fehér főhősünk berobbant a köztudatba. Nem túlzás, a TV Maci valósággal tarolt.
nem csupán egy felvezetőnek. Záporoztak a kérdések: Mi a neve? Fiú vagy lány? Miért hord fodros bugyit, ha fiúsan köp? Van-e családja, hol az anyukája? Hol lakik? Mik a szokásai? Így tovább a végtelenségig.
A gyerekosztály jelentésében ez áll: „Bár ez az első, saját készítésű kockázott bábfilm inkább csak kísérletnek tekintendő, máris igen nagy népszerűségnek örvend:
a mackó fogmosásának sercegésére egész játszóutcák néptelenednek el ma már a fővárosban.”
A TV Maci első verziója közel húsz évig, 1963-tól 1981-ig futott. A forgatás a lehető legegyszerűbb módon, egy lakásban berendezett stúdióban készült: a Mackó lakhelyét egy babaház adta.
Köber Tibor animátor, a makettműhely vezetője és Kende Márta rendező a maci felvételén dolgoznak (emlekmacko.hu)
A Maci „szülőanyjának” Bálint Ágnest tekintik: egyrészt találta ki a forgatókönyvet, amin azóta sem változtattak, csak kibővítették életképekkel. Másrészt ő választotta a macifigurát főszereplőnek, mert úgy gondolta, hogy a legtöbb gyerek mackóval alszik el. Kevesen tudják, de a TV Maci eredetileg,
és szokásai a falusi környezetet mutatták volna be, ám a televízió vezetése a panellakás-hangulatot preferálta. Hát, igen.
Bálint Ágnes ragaszkodott ahhoz is, hogy a maci „alvókát”, „nyunyókát” kapjon. Ez lett kezdetben Valérka. A TV Maci bejelentkezését zenei háttér is kísérte: Vajda József fagottművésztől hallhatjuk a dallamot, ami eredetileg a Dörmögő Dömötör című rádiójáték zenéje volt.
1968 után már az is láthatóvá vált, milyen színű ruhát hord a mackó, és hogy valójában nem fekete, hanem barna: megérkezett a színes tévé.
Bálint Ágnes (emlekmacko.hu)
Maci az űrben
A Maci átütő sikerére jellemző, hogy még a világűrbe, a súlytalanságba is elkísérte Farkas Bertalan magyar űrhajóst 1980-ban. Utóbbi esetről így írt a Délmagyarország 1980. május 31-én: „Farkas Bertalan csomagjából előkerült a népszerű Televíziós Maci — űrruhába, szkafanderbe öltözve. Útitársa a világűrben az olimpiai Miska Maci. Mindkettőről elmondották: jól bírják a súlytalanságot, megbarátkoztak egymással, és teljes jogú űrhajósok lettek. Van velük egyébként egy hölgy is. Farkas Bertalan kislányának babája, akit apuka a kislány kérésére vitt magával pótutasként.” Az űrhajós a Macival a kezében mondott mesét a magyar gyerekeknek.
Talán itt érdemes felvetni: Magyarországon kevés olyan emblematikus személy él, akit az ország apraja-nagyja ismer. Ide sorolhatjuk Mátyás királyt, Kossuth Lajost és Petőfi Sándort. És bár nem történelmi alak, ide sorolhatunk még valakit...
Maci ráncfelvarráson, Paprika Jancsi színre lép
1981-ben a TV Macit csöppet megújították, környezete is modernizálódott és új „alvókája” Csutkababa lett. Ám az újabb Maci hiába tanult gitározni, a gyerekek ezt a mackót kevésbé kedvelték. A TV Maci következő, máig meghatározó verziója 1983-ban született, és végül ez a Maci, a Foky Ottó-féle verzió vált a leghíresebbé.
Érdekesség, hogy a nevezetes zöld pizsamát és a sárga sálat a tervező unokája ihlette. Paprika Jancsi a mackó babájából itt változott társsá, élő figurává. A TV Maci bundája világosabb lett, lábain és kezein ujjakat kapott, és a mackó arckifejezéseivel is tudtak már variálni, hiszen a szemei viaszból készültek, amit a felvételek készítésekor könnyen tudtak alakítani, vagy cserélni – írják a szakértők.
Visszaver minden támadást
A TV Macit 1998-ban elavultnak minősítették és levették a műsorról, de itt nyilvánult meg a nemzeti ikon valódi ereje:
és a nézők tiltakozása, szeretete végül megmentette őt. Fél évvel később visszakerült a képernyőre. 2000-ben a TV Maci megkapta a hivatalos személyi igazolványát, így ő lett az MTV legrégebbi „munkatársa” .
2012-ben aztán a zöld pizsamás Maci megint lekerült a képernyőről, a kép világ is megújult: Paprika Jancsit végleg kitörölték, előkerült egy macitestvér, a figurák pedig számítógépeznek fogmosás helyett. Slusszpoénként a macigyerekek mese után nem aludni térnek, hanem nekiállnak rajzolni a szőnyegen. Varró Szilvia hangsúlyozza: „Nem elbagatellizálható tény, hogy a régebbi TV Macik szokásait gyerekek ezrei követték, és vették át, de ezektől a TV Mackóktól ilyet tanulni nem tudnak.”
Hamarosan
engesztelhetetlen nézők serege nyilvánította ki negatívabbnál is negatívabb véleményét az új figurákkal szemben, így az MTVA engedett a nyomásnak és pár hónap elteltével visszatért a zöld pizsamás Mackó a pajtásával együtt.
Tudatformáló, vagy nevelő Maci?
A Maci szerepével kapcsolatban már-már filozófikus gondolatok is fölmerülnek újra meg újra: az egyik véglet szerint az állampárt totális, tudati befolyásolása érvényesült a szerencsétlen mackón keresztül (is). Ezek szerint a készítők szándéka abban merült ki, hogy
„nézőik ízlését és szocialista nevelését a »helyes« irányba tereljék”.
Eszerint ugyan közvetett formában, de igyekeztek a Maci által formálni nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek magatartását is, így a politika számtalanszor befolyásolta a Macit érintő döntéseket.
Más szempontból bár a TV Macinak valóban nevelő szerepe (is) volt, ám egyrészt ezt egyáltalán nem titkolták, másrészt hasznos dolgokat tanított és rögzített, harmadrészt mindezeket hatásosan végezte. „A gyerekek minden este várták a mackót, aki szépen megfürdik, fogat mos önállóan, és szó nélkül elmegy aludni a mese után.
A gyerekek életébe rendszerességet és biztonságot vitt,
hiszen minden este ugyanaz volt a műsor, és a gyerekek, sőt, a felnőttek is nagyon várták” – írja Varró Szilvia.
Ami biztosnak tűnik, hogy a TV Maci egy meglehetősen konszenzusos „dolog”, azon ritkaságok egyike, amire pozitívan, szeretettel, jó szájízzel gondol a magyar társadalom elsöprő többsége.
és külön helyet foglal el mindannyiunk emlékeiben – így jelenünkben és jövőnkben is. Örüljünk annak, hogy van egy ilyen konszenzusos Macink.
A legendás főcím:
Források, felhasznált irodalom:
https://www.mediakutato.hu/cikk/2009_02_nyar/01_tevemaci_allamszocializmus/
https://www.emlekmacko.hu/2021/10/24/tv-maci-tortenete/
https://www.takacsvera.hu/tvcikk/tvcikk.htm
https://www.femcafe.hu/cikkek/lifestyle/5-dolog-amit-nem-tudtal-a-szulinapos-tv-macirol
https://www.youtube.com/watch?v=u77LroTRof0
https://www.delmagyar.hu/anno/2020/09/anno-kulonkiadas-a-tevemaci-az-urben-jart
Wikipédia
Nyitókép: videórészlet
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
Mint például a férfiét és a nőét. Aggasztó decivilizáció van folyamatban. Frank Füredi írása.
„Azokkal volt alapvető bajom, akik nem a társulatot képviselik, hanem azt várják el, hogy felnézzenek rájuk” – nyilatkozta a Kossuth-díjas színművész.
Az amerikai pedagógusképzés a szélsőbaloldal melegágya, de Trump talán megvívja a kultúrharcot, ezúttal a spanyolajkúakkal az oldalán. Interjúnk Mike Gonzalezzel.
A BMC vezetőjével beszélgettünk régi motorokról, új időkről és arról, miért olyan fontos a magyar jazzélet számára a nemrég indított Szakcsi Rádió.
Ma van a magyarországi holokauszt 80. évfordulója, melynek alkalmából egy szinte teljesen ismeretlen rabbi életét idézzük fel.
A Dunaszerdahely a beszámolók szerint „a szezon legemlékezetesebb meccsét” játszotta.
A hadijelentés szerint az orosz hadseregnek négy frontszakaszon sikerült előretörnie.
