„Sok tekintetben egyetértés van Macron és Orbán között” – Habsburg György párizsi magyar nagykövet a Mandinernek

2022. február 09. 15:32

A visegrádi országoknak annyi lakosa van, mint Franciaországnak, az uniós átlagnál gyorsabban fejlődnek, és ezt Párizs is felismeri – mondja Magyarország párizsi nagykövete, Habsburg György lapunknak. Interjúnk a magyar-francia és regionális kapcsolatokról!

2022. február 09. 15:32
null

Boris Kálnoky interjúja
  

Franciaország január elsején átvette az EU soros elnökségét. Mík Macron elnök tervei? 

Franciaország nagy ambícióval és sok tervvel vette át ezt az elnökséget. Az a kérdés, hogy mennyire fogják a reálpolitika és a külpolitikai fejlemények, például Ukrajnában vagy Kazahsztánban, ezeket a terveket felülírni. Központi helyet foglal el a „Konferencia Európa jövőjéről”. Ezt a projektet Magyarország is nagyon támogatta: az arról való gondolkodást, hogy Európa hogy nézzen ki a jövőben. Ez egy esély számunkra, hogy jobban tudjuk bemutatni elképzeléseinket és Közép-Európa elképzeléseit. Az eredményeket egy nagy konferencián, Strasbourgban fogják kihirdetni. A kérdés az, hogy ezeket aztán hogyan fogják a gyakorlatba átültetni, ez még nem egészen világos. A franciák egy másik célja az európai „szuverenitás” megerősítése.

Európának önállóbban kell útjáról döntenie

– főleg az USÁ-hoz való viszonyában voltak az utóbbi időben súrlódások. Franciaország azt akarja, hogy az EU függetlenebb legyen stratégiáiban Az EU-nak többet kell a hadiiparába befektetnie, a technológiába, de a mezőgazdaságba is. Ezek a területek mindig is fontosak voltak a franciák számára. A francia elnökség további témája a schengeni országok szorosabb együttműködése. A digitalizációt is fel akarják lendíteni. 

A német konzervatív politológus, Andreas Rödder nemrég azt írta, hogy az EU-nak önmagában egyáltalán nincs szuverenitása. A nemzetállamoknak van.

Nagyon az elején vagyunk még ennek a diskurzusnak. A Konferencia Európa jövőjéről ebben az összefüggésben nagy szerepet fog játszani. A maastrichti szerződésekben természetesen rögzítették a szubszidiaritás elvét, és ez viszonyulási keretet ad ahhoz a kérdéshez, hogy milyen területeken lehetséges egy európai „szuverenitás”. Pontosan hol, konkrétan hogyan – ezeknek a kérdéseknek a tisztázása szerintem még sokáig el fog tartani. 

Nem minden olvasó tudja, hogy mit jelent a „szubszidiaritás”.

Az EU-nak

nem szabad olyan feladatokat átvennie, amelyeket a tagállamok kielégítően meg tudnak oldani. 

Ez egy olyan elv, amit az EU ténylegesen követ is? Vagy csak mondják?

Jobban is alkalmazhatnák, mint ahogyan jelenleg teszik. Meg kell erősíteni a tagországokat, de a régiókat, önkormányzatokat és végül a családokat is. 

Nos, Macron elnök nemrég Budapesten járt. Mi lett ennek a látogatásnak a mérlege?  

Abszolút pozitív. Többek között a Magyarországról szóló híradásokban új, nyitottabb hangnemhez vezetett, nem utolsósorban Macron hozzáállása miatt. A látogatás előtt azt mondta, hogy vannak ugyan politikai nézeteltérések, de az EU-ban partnerként tekintenek egymásra. És hogy nagyon sok olyan terület van, ahol Franciaország és Magyarország nagyon jól működnek együtt. Üdvös volt, hogy ezt maga az elnök mondta ki. Védelem, gazdaság, energiapolitika, és itt különösen az atomenergia azok a területek, ahol az együttműködés nagyon jó. 

És az EU reformja?  Az Európa jövőjéről szóló konferenciával Franciaország egy erősebb európai integrációt szeretne elérni, sőt, az új német kormány a konferenciát arra akarja fölhasználni, hogy egy európai föderális államot hozzanak létre. Párizs és Berlin egy irányba haladnak-e, és mi Magyarország hozzáállása ebben a kérdésben? 

Ki kell várni, hogyan alakul erről a vita a következő hónapokban. Fontos kérdés, hogyan lehet ezt összhangba hozni az európai alapszerződésekkel. Sok ország nem akarja megváltoztatni ezeket a szerződéseket, mások igen. Még túl korai azt mondani, ki fogja a tárgyalóasztalnál érvényesíteni az elképzeléseit. 

Orbán és Macron a Karmelita Kolostorban (Fotó: Miniszterelnökség)

 

„Európai szuverenitás” – ez olyan ügy, amiben egyetértés van Macron és Orbán között, vagy vannak véleménykülönbségek?

Vannak részterületek, amelyeknél mindkét ország kiáll a több európai szuverenitás elve mellett, mint például a védelmi politikában. Az európai mezőgazdaság fejlesztésének kérdésében is hasonlóak a nézetek. Hogy ez politikailag hogy tudná kinézni, arról vitát kell folytatni.

Az új német kormány még tapasztalatlan, mint hárompárti koalíció néhány kérdésben tartalmilag megosztott. Ezzel szemben Macron domináns figura az európai színtéren. Korábban Németország Európa vezető hatalmának számított – Franciaország most átveszi ezt a szerepet? Milyen most a német–francia viszony?

Eddig a német–francia együttműködés az európai politika alapja volt. Az új német kormány világossá tette, hogy ezt az együttműködést folytatni akarja, és Franciaország is akarja ezt. A német kancellár és a külügyminiszter első külföldi útja Párizsba vezetett. Vannak természetesen nézetkülönbségek, például az energiapolitikában, az atomerő kérdésében.

Sok függ természetesen az ez évi francia elnökválasztástól is, ez jelenleg teljesen nyitott.

A német–francia tengely mint az „EU-motorja” még a rendszerváltás előtti korszakból maradt meg. Közben azonban keletkezett egy új tényező, a Visegrádi Négyek csoportja (V4) és Kelet-Közép-Európa mint politikai szereplő. Hogyan áll ehhez Macron? 

Macron budapesti látogatása a visegrádi csoportnak is szólt, részt vett a találkozójukon. Ez közelebb hozta a V4-ekhez. Nagyon dinamikusan fejlődnek ezek az országok és jó az együttműködés közöttük. Ez egy érdekes, saját intézmények nélküli konstrukció. Nincs visegrádi bürokrácia. Egyszerűen van négy ország, amelyek elhatározták, hogy együtt fognak működni. Valamelyikük menetrendszerűen vezeti az elnökséget – jelenleg Magyarország. Minden EU-csúcs előtt egyeztetnek. Ez ugyan egy laza struktúra, de nagyon rugalmas is, és gyakran nagyon befolyásos.

Ezeknek az országoknak összesen 64 millió lakosa van, annyi, mint Franciaországnak.

Gazdaságilag az európai átlagnál erőteljesebben növekednek. Ezek mind olyan tényezők, amelyeket Párizsban is felismernek. Megértik, hogy jobban kell együttműködni, különösen a Brexit után. Ezért is volt fontos Macron számára, hogy összeüljön a V4-ekkel. 

Jó lenne a V4-eket erősebben intézményesíteni?

A mostani struktúra nagyon jó. Az intézményesítés beszűkít, és a rugalmasság kárára lenne, ami hozzájárult a V4-ek sikeréhez. Természetesen mindig minden a négy kormány jó együttműködésétől függ, és ez választástól választásra változhat. Nagy előny a Visegrád Plusz, ahol a V4-ek mindig egy másik országgal ülnek össze, és megbeszélik a közös témákat. Ebben a felállásban történt a Macron-látogatás is. A mostani rugalmas struktúra megengedi, hogy nagyon gyorsan szervezzenek ilyen találkozókat, hogy hatékonyan reagáljanak az aktuális politikai fejleményekre. 

Macron azt mondta: Európának nagyhatalommá kell válnia. Magyarországon is így látják?

Európa már most is egy nagyhatalom, legalábbis gazdaságilag. Csak külpolitikailag még nem tekintik annak.

Európának még dolgoznia kell azon, hogy politikai impulzusait más országokban komolyabban vegyék.

Az EU-nak külpolitikai szempontból egységes álláspontokat kell képviselnie? Vagy különbözőképpen látják ezt Budapesten és Párizsban?

A külpolitikát illetően általában konszenzus van a tagállamok között. Ezt láttuk nemrég a fehéroroszországi helyzetre adott reakciónál. Gondolkodni kell azon, hogyan tudná az EU a jövőben külpolitikailag hatásosabban fellépni. De az is fontos, hogy az egyes tagországoknak továbbra is meglegyen a lehetőségük, hogy befolyásolhassák ezt a külpolitikát.  

Mit jelent Macron „stratégiai autonómia” koncepciója az EU számára? Például együttműködés Oroszországgal az USA akarata ellenére? 

Javítani szeretne a tagállamok koordinációját külpolitikai kérdésekben. Hogy Európa önállóbbá váljék, hogy az EU erőteljesebben lépjen fel önálló egységként. Hogy nagyságához mért szerepet tudjon játszani – a gazdaságban, technológiában és az innovációban is. Csak lassan lehet eljutni döntésekhez, ha olyan sokan ülnek az asztalnál, mint az EU-ban. Ezt akarják a franciák felgyorsítani. 

Az USÁ-tól való függetlenedésről van szó? 

Az USÁ-val kapcsolatos tapasztalatok az utóbbi években fontos szerepet játszottak. Volt egy nagyon erős elnökük, aki időnként váratlan döntéseket hozott. Most van egy új adminisztráció, amely erősebben közeledik Európához. De Macron azt akarja, hogy az EU politikailag és gazdaságilag jobban megállja a helyét. 

Nyitófotó: MTI

Összesen 69 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Ildikó99
2022. február 10. 08:42
Nem szabad elfelejteni ,hogy Mária Terézia sokat tett Ausztriáért és Magyarokért
Ildikó99
2022. február 10. 08:35
Olyan jól érvelt tőbb nyelven is Ottó
Ildikó99
2022. február 10. 08:35
Szerintem a Gyuri túl intelligens nem harcos típus mint Habsburg Ottó volt akit én nagyon kedveltem
Ildikó99
2022. február 10. 08:32
Ez dísz funkciós állás csak követ
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!