A Városháza-gate-et kivizsgáló bizottság hétfői ülése után még nyilvánvalóbb: gyakorlatilag semmi esélye nincs annak, hogy a testület eredményesen fejezi be a munkáját, valódi megállapításokat tesz, és a januári Fővárosi Közgyűlésen beszámol arról, hogy valójában mire is jutott. Már az is megsüvegelendő, hogy belátták, decemberre képtelenek végezni a munkájukkal, ezért kérni fogják, hogy a Közgyűlés egy hónappal hosszabbítsa meg mandátumukat.
Inkább az az érdekes, hogyan gondolhatták november végén a Budapestet irányító ellenzéki képviselők, hogy egy ilyen ügyet le lehet zárni alig több mint két alatt (ha csak úgy nem, hogy már előre tudták, miket fognak megállapítani). Nem véletlen, hogy az eredeti fideszes javaslat 2022. májusi határidőt állapított meg, ezt módosíttatta decemberre a közgyűlésen Karácsony Gergely.
Ellenzéki többség
Ezért véli úgy Láng Zsolt fideszes frakcióvezető, hogy a városvezetésnek nem érdeke, hogy ától cettig utánajárjanak az ingatlanpanamáknak. Másfelől szerinte az sem segíti a tisztánlátást, hogy a baloldal számára kínos ügyek kivizsgálásával megbízott bizottságban többségben vannak a koalíciós képviselők, így szavazattöbbséggel bármit el tudnak fogadtatni.
A héttagú testületben ugyanis négy ellenzéki, azaz a főváros irányításában résztvevő és három fideszes képviselő foglal helyet. (Az elnöke a kormánypárti Kovács Péter, a 16. kerület polgármestere, alelnöke Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármestere. A koalíciós tagok között ott van még Horváth Csaba zuglói, Szaniszló Sándor 18. kerületi, illetve Váradiné Naszályi Márta budavári polgármester, a kormánypártok színeiben pedig Bagdy Gábor és Láng Zsolt képviselők dolgoznak.)
Hétfőn már érdemi munkát akart végezni a bizottság, de nem tudott, mert ülésére
senki nem ment el azok közül, akiket Kovács Péter meghívott.
Az elnök első körben a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK) azon munkatársait szerette volna meghallgatni, akik el tudták volna mondani, milyen a cég struktúrája, feladatmegosztása, milyen rendszerben, felelősi körben zajlik az ingatlanok pályáztatása, értékesítése. A dolgozók ehelyett írtak egy „egyenlevelet”, amelyben közölték, hogy csak írásban hajlandóak válaszolni. Így a bizottság tagjai a vizsgálódás helyett kénytelenek voltak egymással foglalkozni – olykor személyeskedő módon, amelyben Horváth Csaba járt az élen, aki szerint vérlázító dolgok történnek és a pofátlanságnak is van határa –, arról ment a vita, hogy ki veszi komolyan az ügyet, kinek áll érdekében valóban feltárni a történteket, és ki az, aki komolytalankodik, mindezt el akarja tussolni.