Nem is nagy gond a Velencei-tó zsugorodása a HVG szerint

„A látszólag a kiszáradás felé tartó, tömeges halpusztulással is sújtott Velencei-tó egyszerűen olyan, hogy bizonyos időközönként rendkívül lecsökken a vízszintje. Ez azonban nem feltétlenül baj, sőt: az őshonos élőlények alkalmazkodtak a tó jellegéhez, és a víz tisztán tartásában kulcsfontosságú nád megújulásához is üdvös az alacsony vízszint. Ez persze nem fogja felvidítani tónál és a tóból élőket, pedig hosszabb távon hozzá kell majd szokniuk, hogy nem lehet mindig csurig a tómeder – és nem a klímaváltozás miatt” – áll a HVG cikkében. 

Mint a lap írja, „szerdán már csak kilenc centiméterrel volt a 72 éve mért legkisebb vízállás felett a Velencei-tó vízszintje, pont 72 centiméteren állva”. A hvg megemlíti a nádasok helyzetét és a halpusztulás mértékét is, amely a Magyar Horgász Szövetség szerint 110 tonna. Emiatt a lap szerint lehalásszák a Zámolyi-víztározót és a Velencei-tóba engedik a vizét.

„A jó állapotú nád egy sor élőlénynek biztosít élőhelyet: mikroorganizmusok, algák, puhatestűek, ízeltlábúak élnek itt, amiket elfogyasztanak további nagyobb jószágok, vagyis a nádas hozzájárul a tó biodiverzitásának megőrzéséhez. Ami tápanyagot pedig ez az egészséges növényi és állattársulás felvesz, azzal csökkenti a nyílt víz algásodásának kockázatát, egyfajta szűrőként is működik” – írja a HVG kutatókra hivatkozva. 

– jegyezte meg a kutató a HVG-nek a nád kapcsán. „A nádnál persze évtizedes távlatokban beszélhetünk erről: de itt is elöregszik a gyökérrendszer, a rizóma, ami idővel satnyulni kezd, üres folt keletkezik: a nádas kopaszodik, babásodik. A tó természetes állapotában egy szárazabb időszakban itt kicsírázhatna egy új nádmag, és nőne egy új növény, új rizómával, és amőbaszerűen benőhetne az öreg klón éppen pusztuló részeibe. Erre azonban folyamatos magas vízállás mellett nincs lehetőség” – mondta Padisák Judit a HVG-nek, aki szerint a mostani alacsony vízszint esélyt ad a nádasok megújulásához.

– állítja a hidrobiológus, aki szerint „most is inkább ezek a klimatikus ciklusok állnak a tónál tapasztalható változások hátterében, semmint a klímaváltozás”. 

Ezzel tovább javítják a vízminőséget, maguk is jobb és változatosabb élőhelyi viszonyokat teremtve” – mondta a HVG-nek Boromisza Zsombor, aki szerint néhány állatfaj kimondottan jól érzi magát sekély vízben, ilyenek például a gázlómadarak.

„Az alacsony vízszint előnyeit szépen mutatta Padisák Judit szerint a Balaton is – amely szemi-asztatikus tónak számít (vízmennyisége ingadozik, de nem szárad ki), és ahol 2000–2003 környékén volt egy hasonlóan alacsony vízállású – szintén vízpótlás körüli heves vitákkal tűzdelt, lásd lenti keretes anyagunkat – időszak, ami után rohamosan fejlődésnek indultak az addigra már pusztuló nádasok. A Velencei-tónak is szüksége van erre” – zárja írását a HVG. 

Fotó: MTVA/ Faludi Imre