Lattmann: Nem kell szigorítani a jogszabályokon bevándorlás-ügyben

2015. február 09. 07:25

Az EU szintjén kell megoldani az illegális bevándorlók problémáját Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint, aki rámutat, hogy ez a feladat ma az unió külső államaira hárul. Lattmann úgy látja, a külső határok folyamatos megerősítése mellett a határon lévő államokban a belső ellenőrzés szigorítása is javasolt lenne. A magyar jogszabályok szigorítására azonban nincs szükség.

2015. február 09. 07:25

Az Európai Unióba érkező illegális bevándorlók kezelésére már több megoldást is felvetettek, mint például az Európai Unió külső határainak erősítését, illetve a határországokban a fokozottabb belső ellenőrzést – mondta Lattmann Tamás az MTI-nek. A nemzetközi jogász szerint a magyar jogszabályok szigorítására nincs szükség, az Európai Unió szintjén kell megoldani a problémát.

 
 Az illegális bevándorlás az utóbbi időben Magyarországon is rendkívüli módon felerősödött.  Az Országos Rendőr-főkapitányság által a rendőrség honlapján múlt pénteken nyilvánosságra hozott adatok szerint újév napján 118, január 2-án pedig 134 határsértőt fogtak el, január 30-án ez a szám meghaladta az 1400-at.
 
Budapesten, a Keleti pályaudvaron csütörtökön, szombaton és vasárnap összesen mintegy háromszáz menekülttel szemben intézkedtek a rendőrök a nemzetközi gyorsvonatok ellenőrzése során. Csak szombaton Csongrád megye déli részén a rendőrök 1022 határsértővel szemben intézkedtek.
 
Mint Lattmann Tamás kifejtette: mivel az Európai Unión belül nincs belső határellenőrzés, ha valaki bejut az unió területére, a schengeni rendszer nyitottságát kihasználva sokkal könnyebben tud továbbmenni. A tagállamok rendészeti szerveinek feladata, hogy elfogják azokat az unión kívüli állampolgárokat, akik nem jogszerűen tartózkodnak az országukban. Alapvető kérdés viszont, hogy a menekült hol lépett be az Európai Unióba. A menekültkérelmet ott nyújtják be, ahol elfogták, s annak az államnak a hatóságai döntenek az adott személyről. Ha nem kap menekültstátuszt, kitoloncolják és visszaviszik oda, ahol bejutott az Európai Unió területére, s innentől az a tagállam intézkedik tovább a menekülttel szemben.
 
A nemzetközi jogász elmondta, hogy az Európai Unióba érkező illegális bevándorlók problémájára – ami egyébként szakmai és politikai szinten is már évek óta napirenden van – többször felvetették a külső határok megerősítését. Olyan viszont nincs, hogy „uniós határőrség”, így alapvetően az Európai Unió külső államainak kell gondoskodniuk arról, hogy – természetesen az EU támogatásával – az unió határait védjék. Mint felidézte: mielőtt Románia és Horvátország tagjai lettek volna az EU-nak, délen és keleten is Magyarország volt az uniós határ, ami komoly feladatot jelentett a magyar hatóságok számára.
 
A külső határok folyamatos megerősítése mellett a határon lévő államokban a belső ellenőrzés szigorítása is javasolt lenne. Lattmann Tamás kitért a legújabb, a müncheni biztonságpolitikai konferencia apropóján elhangzott felvetésre is, miszerint Svédország kvótarendszert alkalmazna az Európai Unióban, hogy arányosabb legyen az egyes tagállamokba befogadott menekültek számának eloszlása. Margot Wallström svéd külügyminiszter azt mondta, hogy Brüsszelnek a nemzetközi menekültügyi politika finanszírozásában is élen kellene járnia.
 
Lattmann Tamás azt mondta: a svéd álláspont szerint rájuk hárul a nagyobb probléma, ezért „szétosztanák” az unión belül a bevándorlókat. A nemzetközi jogász megjegyezte: ez a javaslat viszont nem veszi figyelembe, hogy a bevándorlók sok esetben célzottan épp Svédországba akarnak menni, nem csak az Európai Unióba.
 
Magyarország például jellemzően nem célpontja a bevándorlásnak, aki ide bejut, az megpróbál továbbmenni – mondta Lattmann Tamás, aki szerint Magyarországon a jogszabályok szigorítására nincs szükség. A magyar jogszabályok ezen a területen teljesen összhangban vannak mind a bevándorlásra vonatkozó nemzetközi jogszabályokkal, mind az Európai Unió releváns normáival –  hangsúlyozta a nemzetközi jogász.

Összesen 36 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
cutcopy
2015. február 09. 10:42
"Ha nem kap menekültstátuszt, kitoloncolják és visszaviszik oda, ahol bejutott az Európai Unió területére" Köszike..
Türelem
2015. február 09. 09:47
Az illegális bevándorlás kezelése az egyik sarokpontja a 2018-as választásoknak. Ezzel lehet nyerni és bukni is. A versenyben álló pártok közül ezt idáig kizárólag a Fidesz és a Jobbik ismerte fel. Az MSZP számára értelmezhetetlen a kérdés, ők azért küzdenek, hogy 2018-ban legalább a tíz százalékot elérjék. feladták a még maradék elveiket, másokba kapaszkodva próbálnak a víz felszínén maradni, lásd a veszprémi választás koreográfiáját. A baloldal egyébként is mindenütt potenciális szavazóbázisként tekint a migránsokra, amit a példák igazolnak is, Németországtól Olaszországig. Lattmann figyelmét elkerüli, hogy az EU, mint annyi minden máshoz hasonlóan alkalmatlan a migráció kezelésére. Ha az lenne, akkor Svédország déli részéről , vagy akár Franciaországból a zsidók nem menekülnének tömegével, Németországban és Franciaországban, de Hollandiában is nem erősödtek volna meg olyan pártok, amelyek elsősorban a migráció ellenességgel gyűjtik a zászlaik alá a szavazókat. Az EU-nak nincs érdemi migrációs politikája, az érintett államok sülnek a saját zsírjukban. Olaszország havonta 9.5 millió dollárt költ a migráció kezelésére, az EU-tól éves szinten nem egészen egy havi kiadásának megfelelő támogatásban részesül. S Lattmann figyelmét elkerülte Michael Diedring-nek, az Európa tanács menekültügyi titkársága vezetőjének a nyilatkozata is. "Azzal, hogy akadályokat gördítünk a menekültek befogadása elé, csak az embercsempészeket támogatjuk. Abszurd, hogy a menekültek a szigorú vízumrendszer, a határok ellenőrzése miatt sok ezer eurót költenek azért, hogy Európa földjére érkezhessenek. Az EU megakadályozza őket abban, hogy legálisan ide érkezhessenek. Az EU migrációs politikája veszélyezteti a bevándorlók életét." Az EU csak irányelveket fogalmaz meg a belépésre és tartózkodásra vonatkozóan, de például tagállami hatáskörbe tartozik annak megállapítása, hogy mennyi bevándorlót fogadnak be. Az EP 2008-ban határozott egy amerikai mintára kidolgozott, úgynevezett kék kártya rendszerről, ami a kvalifikált bevándorlók befogadását lenne hivatott szabályozni, de ez sem működik. Ausztrália a kontinenstől távoli szigeten őrzi a bevándorlókat, ami ugye kevésbé vonzó, mint az európai gyakorlat. A Trapaniban kihalászott etióp túlélő másnap már vonatra ül és Berlinben jelentkezik szociális ellátásért. A bennünket elárasztó koszovói cigányok is rohannak Németországba, ahol hosszú hónapokig elmélkednek kérelmük elbírálása felett, de addig legalább jól élne. A német adófizetők pénzén. Itthon menekült tábort kellene felállítani a Szent István parkban, Újlipótváros szívében, hogy a liberális jogvédők az utcára kilépve, gyermekeik társaságában élőben tanulmányozhassák mondjuk a koszovói cigányok szocializációs szintjét, az idegen jó szindrómát. Még talán be is fogadnának a családjukba néhány gyermeket.
Kvasztics Fedor
2015. február 09. 09:43
Koszovónak nagyon kellett a függetlenség, aztán kiderült, hogy nem tudnak megállni a lábukon, most mennének nyugatra segélyeket kapni. Mi közünk nekünk ezekhez a bevándorlókhoz? Mi keresni valója lehet itt az egyre több bevándorlónak, amikor nyugatról előbb, utóbb ide fogják visszaküldeni őket. Miért lehet egyszerűen átjáróház a magyar határ, amikor nálunk is van 7 % munkanélküliség, sokan dolgoznak külföldön, és egyelőre a velünk élő cigányokat sem tudjuk munkára fogni. Arról nem beszélve, hogy, hány ki tudja mivel megbízott ügynök, terrorista lehet közöttük?
balbako_
2015. február 09. 08:51
Mire az Unió hoz valamit, mert fog hozni, addigra itt felgyűlik egy félmillió ember. Hozzunk mi, aztán az Unióhoz ráérünk igazítani, ha egy éves gittrágás után kinyögnek valamit.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!