Évszázados hagyományt rúgott föl Orbán Viktor

„A hatvanhat évvel ezelőtt, 1956. november negyedikén az alvó Budapestre törő orosz tankok nem pusztán az ötvenhatos forradalmat tiporták el. Csörömpölésük közel kétszáz év magyar történelmének egyik legjellemzőbb zaja volt: a tágabb térségünket és az országot egyaránt fenyegető orosz imperializmus jelképe. A reformkor óta ugyanis a magyar politikai elit meghatározó része az ország biztonságát fenyegető tényezőként tekintett az orosz/szovjet hatalomra. (A kommunista diktatúra időszaka természetesen kivétel e főszabály alól.)

A reformkortól a dualizmuson át a rendszerváltásig és egészen a 2010-es évekig a magyar külpolitikai gondolkodás egyik legfontosabb eleme volt  a cári Oroszországgal, a Szovjetunióval vagy annak széthullása után létrejött »demokratikus« Oroszországgal kapcsolatos gyanakvás vagy legalábbis óvatosság. Mint a mai évforduló is mutatja, joggal: száz éven belül két magyar forradalmat is orosz csapatok vertek le, az 1848-49-eset részben, az 1956-ost egészen. Ezért is nehezen érthető, hogy az Oroszország által indított ukrajnai háború megítélése miért okoz ilyen orientációs zavart a magyar kormányzatban és a magyar társadalom jelentős részében.

Ukrajna nemzeti kisebbségekkel, köztük a kárpátaljai magyarsággal kapcsolatos politikája az elmúlt években joggal váltott ki bírálatot, ez azonban aligha lehet ok a polgári lakosságot terrorizáló, az 1944-45-ös magyarországi és közép-európai példákhoz hasonlóan háborús bűnöket elkövető orosz hadsereg tetteinek relativizálására. Az állítólag a kisebbségek védelmében fellépő orosz hadsereg Kelet-Ukrajna orosz anyanyelvű településein jelentős számú orosz embert ölt meg, amiképpen a kárpátaljai magyar katonák sem az ukrán, hanem orosz fegyverektől esnek el.”

Nyitókép illusztráció. Fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka