Hungarológia a XXI. században

„A magyar kultúra tudományos igényű külföldi közvetítésére létrejött vendégoktatói hálózatban 46 vendégprofesszor és nyelvtanár mutatja be ma a magyar nyelvet és kultúrát a világ 26 országában. Nagy felkészültséggel és szinte művészi érzékenységgel alkalmazkodnak a fogadó kultúrához, hogy befogadhatóvá tegyék számukra a magyar irodalmat, a magyar történelmet, filmművészetet és mindazt, amit értékesnek tartanak. A hungarológia tehát sokarcú jelenség. (...)

Az oktatás nem a pillanatnyi, hanem a hosszú távú sikerek műfaja. A jó kertész vagy erdész tudja, hogy a jelenlegi fák, erdők az elődök akaratából olyanok, amilyenek. Ahol az elődök jól gazdálkodtak, csak folytatni, kiteljesíteni kell a munkát. Azt is tudja, hogy az általa ültetett fák gyümölcsét, árnyékát csak az utódok élvezhetik majd. Egyvalami biztos: hatalmas rengeteget, terebélyes fát nem lehet az elődök munkája nélkül létrehozni, ha mégannyira szeretnénk is. Időre van szüksége minden kertésznek.

Azt reméljük, hogy a 2019/20-as tanévtől létrejövő új állomáshelyeken, egyebek között Fiuméban, Nagyváradon, Kassán, Pozsonyban, Isztambulban, Újdelhiben, Rómában, Lembergben, Tokióban vagy Tajpejben utódaink olyan hungarológiai műhelyeket találnak majd, ahonnan évről évre a magyar kultúrát jól ismerő, avatott szakemberek kerülnek ki.”