Az egyetemisták is komolyan megszenvedik a válságot: egyesek már az utcán állnak sorban az ételcsomagokért Franciaországban
2021. március 01. 18:27
A koronavírus-járvány okozta globális válsághelyzetet az egyetemisták is keményen megsínylik. Sokan közülük mentális betegségekben szenvednek, a gazdasági kilátástalanság pedig többüket a nincstelenség küszöbére sodorta – derül ki a Le Monde videóriportjából.
2021. március 01. 18:27
p
38
6
75
Mentés
A francia Le Monde hírportál vasárnap tett közzé egy videóriportot arról, hogy hogyan érinti a koronavírus válság a lassan egy éve online tanulásba kényszerített egyetemistákat. Az elemzés lesújtó képet ad a francia helyzetről: sokan újonnan kialakult mentális betegségekkel küzdenek, mely a tanulmányi eredményeikre is hatással lehet. Emellett sokaknak komoly problémát jelent a puszta megélhetés is, hiszen a legtöbb bevételi forrásuk megszűnt, így pedig néha már önmaguk ellátása is nehézségekbe ütközik.
Szorongó diákok ülnek reggeltől estig a képernyők előtt
A Le Monde adatai szerint a diákok több, mint egynegyede szenvedett erős szorongástól a 2020 tavaszi időszakban – ez közel háromszorosa az egészségügyi válsághelyzet előtti adatoknak. Emellett megnőtt azok száma is, akik stresszesnek mondják magukat, s nem mellesleg
az öngyilkosság gondolata is 10-ből 1 francia egyetemistát foglalkoztatott a tavaszi lezárás alatt.
Ezekkel a problémákkal pedig rendszerint egyedül maradnak a diákok. A lap által megszólaltatott egyik hallgató azt mondta, neki személy szerint két hónapot kellett várnia arra, hogy az egyetemtől hivatalos keretek között pszichológiai segítséget kaphasson. Így pedig sokak számára egyedül a civil szervezetek által nyújtott telefonos szolgáltatások jelenthetnek lelki segítséget – így pedig nem meglepő, hogy az egyetemisták segítésére létrejött Nightline csak 2021 januárjában már több mint kétszer annyi hívást kapott, mint 2020-ban összesen.
Felütötte a fejét a diákéhezés
A mentális egészség romlása azonban csupán egy a járvány okozta számos negatív hatás közül. A francia lap ugyanis arról számolt be, hogy számos egyetemista számára az elhúzódó lezárások egyenesen a megélhetésük teljes felborulásához vezettek, s így 2021-re már többeknek is külünböző segélyszervezetekhez kell fordulniuk, hogy el tudják látni magukat élelemmel.
Egy ilyen szervezet például a párizsi Co'p1 (kiejtve franciául barát, haver), ami heti kétszer ad ingyenes élelmiszercsomagokat a rászoruló egyetemistáknak. Elmondásuk szerint az utóbbi időben igazi robbanás volt a hozzájuk fordulók számában: míg régebben napokba is beletelt, hogy mind az 500 csomagra felregisztráljanak, addig ma már alig néhány óra alatt elkapkodják őket.
Így állnak sorba az ételcsomagokért a francia egyetemisták Párizsban.
Az egyetemisták éhezése – tavasszal a 10 százalékuk számolt be arról, hogy a korábbinál csak kevesebb élelem jut az asztalára – pedig már a francia kormány fülét is megütötte. Éppen ezért január végén
Emmanuel Macron francia elnök azt ígérte a rászoruló diákoknak, hogy az állam mindenki számára napi kétszeri étkezést biztosít majd az egyetemi menzákon egy jelképes, egyeurós áron.
Habár ez a probléma tüneti kezelésére megfelelő intézkedés lehet, azonban a dolog hátterében egy talán ennél is nagyobb válság áll, mivel a Le Monde elemzése alapján Franciaországban a diákmunkások 36 százaléka vált munkanélkülivé a járvány hatására.
Vajon mennyit ér az online diploma?
Ahogy a Le Monde-nak nyilatkozó hallgatók is kifejtették, sokaknak aggályaik vannak azt illetően, hogy vajon valóban a jelenléti oktatással egyenértékű-e az online egyetemi képzés. Sőt, többekben az is felmerült, hogy a munkáltatók a későbbiekben esetleg azt feltételezhetik majd, hogy az online oktatás során rosszabb minőségű tudást tudtak csak megszerezni a hallgatók, ez pedig a diplomák munkaerőpiaci értékére is kihatással lehet.
A francia diákok pedig nincsenek egyedül ezzel az érzéssel. Ahogy arra a Chegg.org kérdőívének elemzése is rávilágított, „hallgatók több mint fele érzi úgy, hogy a lezárások és a távoktatás negatívan hatottak a mentális egészségükre”. Emellett pedig sokan kritizálták már az online oktatás minőségét is, az viszont még mindenképp a jövő zenéje marad, hogy a munkaerőpiac hogyan árazza be az így megszerzett okleveleket.
Ahogy a Le Monde-nak nyilatkozó hallgatók is kifejtették, sokaknak aggályaik vannak azt illetően, hogy vajon valóban a jelenléti oktatással egyenértékű-e az online egyetemi képzés. Sőt, többekben az is felmerült, hogy a munkáltatók a későbbiekben esetleg azt feltételezhetik majd, hogy az online oktatás során rosszabb minőségű tudást tudtak csak megszerezni a hallgatók, ez pedig a diplomák munkaerőpiaci értékére is kihatással lehet.
A francia diákok pedig nincsenek egyedül ezzel az érzéssel. Ahogy arra a Chegg.org kérdőívének is rávilágított, „”. Emellett pedig sokan már az online oktatás minőségét is, az viszont még mindenképp a jövő zenéje marad, hogy a munkaerőpiac hogyan árazza be az így megszerzett okleveleket.
Címlap: Francia diákok állnak sorban a Co'p1 ételadományaiért 2021. január 21-én Párizsban. (Association Co'p1 - Solidarités Étudiantes Facebook)
A francia elnöki palotában adott díszvacsorán a kínai elnök mellett feszített a francia politikai és gazdasági elit, a szerdai budapesti vizitet azonban már előre megbélyegezte a nyugati sajtó.
A francia államfő háborús kijelentései már a hazájában is vihart kavartak: az egyik legutóbbi, Franciaország atomdoktrínáját érintő javaslata, hogy vitassák meg a nukleáris erők európai alkalmazásának kérdéseit a szomszédos vezetőkkel, az ellenzék részéről heves elutasításra talált. Jobb- és baloldali politikusok azt hangoztatták, hogy az elnök megkezdte az ország nukleáris stratégiájának lazítását, mégpedig azért, hogy azt ez európai szolidaritás oltárára helyezze. Ez nem olyan egyszerű kérdés, amiben még az egyébként nagy hatalmú francia elnök akár kénye-kedve szerint dönthet.
...A helyszínre ekkor odaérkezett az afgán édesanyja is, és lekevert néhány pofont – a földön vérző áldozatnak, aki nemsokára belehalt sérüléseibe. Francesca Rivafinoli írása.
Hszi Csin-ping látogatásának célja Magyarország és Kína államközi és gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak további erősítése, valamint az együttműködés kiterjesztése újabb területekre.