Ha megkérdeznénk egy képzeletbeli archetipikus európait, hogyan viszonyul az ukrán menekültekhez, feltehetőleg nem kapnánk egyenes választ. Inkább visszadobná a kérdést: kire gondolunk, a harkivi kétgyerekes közgazdász nőre, aki végzettsége el nem fogadása miatt a szomszéd óvodában takarít két műszakban tisztességgel, a segélyért Prágába ingázó lehúzósokra, a Monte-Carlóban sportautóval jaszkarizó, amúgy hadköteles korú férfi „menekültekre”?
Ez a menekültválság a legsúlyosabb Európában a második világháború óta”
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint a 2022. február végén kezdődő menekültválság a legsúlyosabb Európában a második világháború óta. Az unió országaiba menekülő ukrán állampolgárok létszáma a világszervezet friss becslése alapján 5,9 millió, ami stagnálást jelent tavaly januárhoz képest. A háború második évének végéhez közeledve úgy tűnik, az EU országainak hosszú távon is számolniuk kell az ukrán menekültek jelenlétével – s úgy tűnik, számítanak is a munkájukra. Már akiére lehet.
Az Európai Unió meglepően gyorsan lépett: már 2022. március 4-én aktiválta az „átmeneti védelemről” szóló, húsz évvel korábban elfogadott, de soha nem alkalmazott irányelvet, amely lakhatási, munkavállalási, oktatási, illetve szociális ellátáshoz való hozzáférésre vonatkozó jogokat adott az érintetteknek. Az átmeneti védelmet azóta meghosszabbították 2025-ig, és ez idáig az Európai Tanács számításai szerint 4,2 millió menekült élt vele.
A menekültek első fogadásától ez rengeteg feladatot és költséget rótt a tagállamokra. Németország 28 milliárd euróval ebben is éllovas, Lengyelország 15,4 milliárdot különített el, s ingyenessé tett minden ellátást a menekülteknek, Csehország csaknem 4 milliárd eurónyi költésével a harmadik a sorban az EU-ban.
Most ezen összegek visszaesésére lehet számítani. A finoman szólva sem kiegyensúlyozott költségvetésű Németország és a kormányváltás előtt álló Lengyelország kapcsán már szeptemberben pedzegették a költségcsökkentést, a csehek pedig meg is lépték. Ott azért volt némi feszültség is az Ukrajnából érkező romák miatt, akik a jobboldal szerint ki-be lépegetve az országba visszaéltek a támogatással. Az is igaz egyúttal, hogy az Eurostat adatai szerint apad a menekültáradat az EU-ban, Svájcban és Norvégiában pedig az átmeneti védelemben részesülő emberek száma a csúcsidőszaki 200 ezerről 80 ezerre csökkent.