Rétvári Bence: Zéró tolerancia az erőszakra, zéró tolerancia az antiszemitizmusra!
Hazánk az egyik legbiztonságosabb ország Európában, köszönhetően az erőszakkal és az antiszemitizmussal szembeni zéró toleranciának.
Az ellenzéki pártok az egészségügy és az ápolók helyzetéről beszéltek napirend előtti felszólalásaikban a keddi demonstráció kapcsán. A kormánypártok szerint a bérek 2006 és 2010 között szakadtak le. Rétvári szerint arra törekednek, hogy ne hitelből, hanem a gazdaság teljesítményének növekedésével összhangban emeljék a béreket.
Az egészségügy, az ápolók helyzetéről és az ezen a napon tartott demonstrációjukról, valamint az agrárkárokról és Salkaházi Sára mártíromságáról volt szó kedden napirend előtt az Országgyűlésben
LMP: A kormány előbb ad stadionokra pénzt, mint az emberek gyógyítására
Ikotity István (LMP) az ápolók nemzetközi napján arról beszélt, hogy a magyar egészségügy ma hasonló problémákkal néz szembe, mint annak idején Florence Nightingale brit ápolónő: túlterheltség, eszköz- és gyógyszerhiány. Szerinte hatezer ápoló hiányzik az egészségügyből, a fizetésük nemzetközi összehasonlításban is nagyon alacsony, a múlt héten bejelentett béremelés pedig édeskevés. Úgy fogalmazott: szégyellje magát az a kormány, amely előbb ad üresen álló focistadionokra, gazdagoknak adókedvezményre tíz- és százmilliárdokat, mint az emberek gyógyítására. Az LMP-s képviselő erőt és kitartást kívánt minden demonstrálónak.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szerint az egészségügyi bérek 2006 és 2010 között szakadtak le, a mostani kormány viszont a legfontosabbnak az alapellátásban dolgozók bérének emelését tartotta, de fontosnak nevezte az ápolók bérfejlesztését is. Elmondta, hogy a jövő évi költségvetés keretében 43 ezer kórházi ápoló alapbérébe épül be a mozgóbér, ez 15 milliárd forintos pluszforrást jelent. 17 ezer orvos is részesülhet ebből a támogatásból – jegyezte meg.
MSZP: Nincsenek megfizetve és túlterheltek az ápolók
Korózs Lajos (MSZP) is megemlékezett az ápolók napjáról, felhívta túlterheltségükre a figyelmet. Mint mondta, a statisztikai hivatal szerint az átlagjövedelmük 97 ezer forint, ami 40 ledolgozott év után sem éri el a bruttó 160 ezer forintot. Szóvá tette az egészségügyi dolgozók kivándorlását. Ismertette a szakdolgozók követeléseit, ezek között például az szerepel: fogadjanak el ágazati stratégiát az élet- és munkakörülmények javítására, vezessék be szakdolgozói életpályamodellt, azonnal kezdjék meg a bértárgyalást.
Rétvári Bence válaszában elmondta, hogy Zombor Gábor egészségügyi államtitkár átvette a szakdolgozók követeléseit. Ugyanakkor nagy bátorságnak nevezte, hogy az MSZP béremelést követel, miközben 2008-ban kormányon 8 százalékkal csökkentette az egészségügyi dolgozók bérét. Mint mondta, az utóbbi években diplomás egészségügyi szakdolgozóknak 41 ezer forinttal nőhetett a bére. Arról is beszélt, hogy míg négy éve 1200 volt azoknak az orvosoknak a száma, akik külföldi munkavállaláshoz igazolást kértek, most ez a szám 948.
Jobbik: A kormány keveset hallott meg a bérkövetelésekből
Lukács László György (Jobbik) szerint a kormány nagyon keveset hallott meg az egészségügyi szakdolgozók, az ápolók bérköveteléseiből. Szerinte 10 ezer ápoló hiányzik. Bírálta a baloldali pártokat is, mert szerinte a nem emlékezést választották, miközben ők voltak azok, akik kivéreztették a magyar egészségügyet. A Jobbik javaslatai minimális költségvetési kihatással járnának – mondta Lukács László György, aki kezdeményezte az országos főápoló intézmény visszaállítását, önálló egészségügyi minisztérium felállítását és azt, hogy az egészségügyi szakképzés kerüljön ágazati irányítás alá. Azt kérte, hogy délutáni demonstrációra a lehető legtöbben menjenek el kifejezni szolidaritásukat.
Rétvári Bence szerint az egészségügyben dolgozók helyzetén érezhetően csak akkor lehet segíteni, ha több forrást biztosítanak számukra. Idén 6 százalékkal nőtt az egészségügyi ágazat költségvetése, amihez még hozzájön a kórházi adósságállomány csökkentésére fordítható 60 milliárd forint – tette hozzá. Közölte, arra törekednek, hogy ne hitelből, hanem a gazdaság teljesítményének növekedésével összhangban emeljék a béreket.
Fidesz: Jégvédelmi rendszer kiépítésére van szükség
Font Sándor (Fidesz) szerint Magyarország teljes területén ki kellene építeni a jégvédelmi rendszert. A képviselő ezt annak apropóján közölte, hogy múlt héten jégeső vonult át az ország nagy részén és jelentős károkat okozott a termelőknek. Hangsúlyozta, a rendszer kiépítésének költsége eltörpül a veszteségekhez képest. Példaként említette, hogy Soltvadkerten csak a szőlőtermelők kára 2 milliárd forint. Közölte, ha stabilizálni szeretnék a mezőgazdaság GDP-hez adott teljesítményét, akkor csökkenteni kellene az időjárás okozta veszteségeket. Hozzátette: a jégkár csökkentésére rendelkezésre állnak az elérhető árú jégvédelmi rendszerek.
Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, ebben a ciklusban célul tűzték ki az egész országot lefedő rendszer kiépítését, a megvalósításra a második félévben nyílik meg uniós program. Az országos jégeső elhárító rendszer megvalósítását az agrárkamara vállalja – jelezte. Úgy folytatta, a rendszer fenntartásához a termelői hozzájárulás elengedhetetlen, de szükséges lehet biztosítók, önkormányzatok bevonása is.
A KDNP Salkaházi Sárára emlékezett
Aradszki András (KDNP) arról emlékezett meg, hogy hétfőn volt a 2006-ban boldoggá avatott Salkaházi Sára liturgikus emléknapja. A nyilasok által meggyilkolt nővér mártíromsága arra is figyelmeztet, hogy a parlamentben van olyan párt, amely kereszténynek nevezi magát, sőt karácsonykor kettős keresztet állít, de szóbeli megnyilvánulásaiban távol áll a keresztény felfogástól, hasonlóan azokhoz, akik Boldog Sárát a Dunába lőtték – mondta.
Soltész Miklós, az Emmi egyházügyi államtitkára is példamutatónak tartotta a nővér életét különösen atekintetben, hogy az ideológiák, a népcsoportok üldözése ellen fel kell lépni.