Százezres nagyságrendben étkezünk életünk során – és vajon mennyi élelmiszert és csomagolóanyagot pazarlunk el belőle? Varga Juditék a Felelős Gasztrohős nevű szervezettel küzdenek a tudatos fogyasztásért a gasztronómia és mindennapi étkezéseink terén.
2021. október 27. 13:29
p
1
0
0
Mentés
Gacsályi Sára írása a Mandiner hetilapban.
Az ENSZ 2021-es adatai szerint a kiskereskedelemben 118 millió, az étkeztetéshez kapcsolódó szolgáltatások terén 244 millió, a háztartásokban pedig 569 millió tonna élelmiszer kerül évente a szemetesbe. Ez átlagosan 74 kilogramm ennivaló egyetlen családban. Az EU-ban keletkezett élelmiszer-hulladék ötvenhárom százalékát a háztartásokban gyártjuk. Az üvegházhatású gázok tíz százaléka az ennivaló elpazarlásához köthető. És szemben a klímavédelem ügyével, amelyben jogosan tárgyalt kérdés, hogy a multik viselkedését figyelembe véve hoz-e változást az egyén döntése, az ételpocsékolás esetében az átlagemberek felelőssége megkérdőjelezhetetlen.
Pálmaolaj. Túlzott húsfogyasztás. Nejlonba csomagolt kígyóuborka. Ezek a szavak, szókapcsolatok, jelenségek tíz éve a magyar társadalom nagy részének semmilyen mögöttes tartalmat nem hordoztak, ma viszont a legtöbben sejtik: a környezettudatosság kapcsán ejtünk szót róluk. Néhány hét, és tizedik születésnapját ünnepli az a hazai szervezet, a Felelős Gasztrohős, amely az elsők között kezdett el hazánkban ezen a változáson munkálkodni. „A missziónk a felelős étkezés gyakorlatának elterjesztése volt, otthon és vendéglátóhelyeken egyaránt. Eleinte az éttermeket igyekeztük megszólítani, majd rövid úton rájöttünk, hogy az edukációra is hangsúlyt kell fektetnünk” – emlékezik vissza Varga Judit társalapító-igazgató. Ma már számos projektet visz az alapítvány: szemléletformáló programokat szervez óvodásoknak és iskolásoknak, tanácsadást végez, vállalatok zöldítésében segít, előadásokat tart – amellett természetesen, hogy a Fenntartható Vendéglátóhely és Fenntartható Kávézó minősítéseket odaítéli az arra érdemeseknek.
A miniszterelnököt kérdeztük a Robert Fico elleni merényletről, az európai hadsereg gondolatáról, a magyar–kínai kapcsolatokról, Ursula von der Leyen újrázási esélyeiről, a NATO-főtitkár lehetséges személyéről és a közelgő foci-Eb-ről is.
Félrekezelt járvány, korrupciós botrányok és háborúpárti retorika – nagyjából így foglalható össze a mandátuma lejártához közeledő Von der Leyen-bizottság működése. Milyen mérleget lehet vonni a korábbi testületek munkájából, és egy következő bizottság visszatérhet-e az eredeti funkciójához?
Teljesen alaptalan az az ellenzéki remény, hogy most padlóra kerültek a kormánypártok – mondja lapunknak a Századvég Alapítvány vezető kutatója. Interjúnk.
p
9
1
17
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!