Nagyszombat a nyugalom napja. Az emberért van, nem a munkáért

2024. március 30. 05:44

A húsvét nem azért lett kiszabva, mert a munkapszichológus megállapította, hogy így a második negyedévben végzett munka hatékonyabb lesz.

2024. március 30. 05:44
Jézust sírba helyezik: mozaik a jeruzsálemi Szent Sír Bazilikában.
Szilvay Gergely
Szilvay Gergely

Fotó: Jézust sírba helyezik: 
mozaik a jeruzsálemi Szent Sír Bazilikában 
(forrás: Go Beyond blog)

„A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért. Az Emberfia ezért Ura a szombatnak is.” Jézus szavai ezek Márk evangéliumából, s akkor hangzanak el, amikor a farizeusoknak válaszol a szombati előírások betartásával kapcsolatban. A farizeusok azt kifogásolják, hogy tanítványaival szombaton tépdesi a kalászt.

Jézus itt Isten fiaként szólalt meg. Ha van valaki, akinek valóban joga van felülírni az előírásokat, akkor az éppen ő.

Ha van valaki, akinek joga van új előírásokat adni, akkor az ő, vagy a helytartói (a keresztény vezetők). 

A mai kor nem szereti az előírásokat, viszont imád pihenni. Mindenki azt tervezgeti, mit fog munka után, hétvégén, szabadságon, vagy épp nyugdíjas korában csinálni. Egyébiránt a pihenő- és szünnapokat a kapitalizmus lényegében azzal indokolja, hogy utánuk tovább tudjunk dolgozni. Mintha a hétvége meg az ünnepnap csak azért lenne, hogy utána újult erővel tudjunk dolgozni. Holott a dolog fordítva áll.

S miközben alig várjuk a pihenőnapokat, azokon szorgos-dolgos módon elfoglaljuk magunkat. Ki se látszunk a melóból. Azaz a keresztény szombat, a vasárnap odalesz. Bevásárlás, kert, ügyes-bajos dolgok. Pedig pont a pihenést vártuk! 

Jáki Szaniszló írja a Teremtés könyvéről szóló kis könyvecskéjében, hogy annak szerzője valójában arra akarta rávezetni a választott népet, hogy tartsák be a szombatot, az ünnepnapot, és ne dolgozzanak ilyenkor. „A hetedik napon megpihent” – Jáki szerint ez a Teremtés könyvének központi mondanivalója, nem is a teremtés. A Teremtő pedig megköveteli, hogy népe is vele pihenjen, és ünnepeljen. A munkanap van a pihenésért, nem a pihenés a munkáért. 

A munka van az ünnepért, nem az ünnep a munkáért. 

A hétköznap van a szombatért, s nem a szombat a hétköznapért. „Szabadidő – a kultúra alapja” – szól Joseph Pieper egyik könyvének a címe.

A szombat, a pihenés, az ünnep nem csak a munka kiheverése, és a következő munkaidőszakra való felkészülés. Ez a csúcspont. S a keresztények nem csak pihennek a saját szombatjukon – amiből vasárnap lett –, hanem ünnepelnek is. Minden vasárnap egy kis húsvét. Most azonban nagy húsvét van. A húsvét nem azért lett kiszabva, hogy az első negyedév után két nappal többet pihenjünk, mert a munkapszichológus megállapította, hogy így a második negyedévben végzett munka hatékonyabb lesz. Nem. A húsvét ünnep. Fura ünnep, mert a templom függönye kettészakad. Kinyílik a mennyek ajtaja. Nagypénteken mélység, nagyszombaton nyugalom, húsvét vasárnap feltámadás és öröm. Örömhír. Izgalmas dinamika.

Nagyszombat a nyugalom napja. A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért. 

A húsvéti dinamika, benne a nagyszombati nyugalom minket szolgál, a mi lelki jólétünket, ahogy az egész húsvét értünk, emberekért van. Szép dolog a húsvéti tojás meg a locsolás, melyek pogány termékenységi rítusok maradványai, beépülve a keresztény ünnepkörbe. A lényeg azonban nem ez. A lényeg a szentsírban nyugszik.  

 

Összesen 23 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
sexykitty-76
2024. április 28. 00:16
🍓 ️ ­A­ ­d­­ö­g­­­ö­­­s­ ­l­­­á­­­n­y­­o­k­­ ­­­v­á­­­r­­­n­­a­k­­­ ­­r­­­á­d­­ 👉 𝗪­𝗪­­𝗪­­­.­𝗖­­𝗨­­𝗠𝟰­.­𝗙­­­𝗨­­𝗡
polárüveg
2024. március 30. 15:20
Az Ige, mint a Világ Világossága testté lett, és Jézusként közénk született. Amikor ellenségei megölték, utána sírban nyugodott. De a testbe rögzült fény feltámadva újra fénnyé lett, és egy új, romlatlan testet öltött. Ez az eseménysorozat maradandóan emlékezteti az Isten képmására teremtett embert a jövőjéhez vezető útra.
polárüveg
2024. március 30. 14:21
A kalásztépdesésről Tudtommal Izraelben volt egy szabály az úton vándorlók segítésére, hogy egy ember egy gabonaföldről annyi kalászt leszedhetett ingyen büntetlenül, amennyi a markába belefért. Ezzel a megengedő szabállyal az éhenhalást el lehetett kerülni. E szabállyal élve tépdesték a kalászokat a tanítványok, mert éhesek voltak. A gabonaföldek urai viszont sajnálták tőlük nemcsak az ételt (mellyel nem kínálták meg őket), hanem még azt az egymaréknyi kalászt is (mivel az elmaradt kínálás/meghívás miatt voltak éhesek), ezért akarták erre az esetre ráhúzni a szombat tiltó törvényét. Tehát a farizeusok kétszínűsége itt is megmutatkozott. Jézus az emberségességet és a dolgok sorrendjét határozta meg: az ember az első, nem az őt szolgáló dolog.
kampman
2024. március 30. 09:38
Az utóbbi napokban megszaporodtak a mandineren az átlagembereket célzó, korholó írások. Mindegyiknek kb. az üzenete, hogy "Na, te átlagember, nagyon jól élsz mostanában, alig dolgozol, a vallási szabályokat meg nem tartod! Dolgozz keményebben, kotródjál vissza a templomba, ja és persze alázkodj meg a papok és az általuk támogatott politikusok.....izé.....Jézus előtt."
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!